Japánakác 250 cm „Sophora japonicum”

Leírás

Japánakác – Styphnolobium japonicum – 250 cm

A japánakác, más néven kínai császárfa, botanikai nevén Styphnolobium japonicum (korábban Sophora japonica), egy különleges megjelenésű, dús lombú és hosszan élő díszfa, amely városi környezetben és nagyobb kertekben is nagyszerűen megállja a helyét. A 250 cm magas példány már jól fejlett, fiatal fa, amely néhány éven belül eléri díszítő csúcspontját: lenyűgöző széles, ernyős koronát, gazdag zöld lombot és nyár végén hozott illatos fehér virágokat.

Ez a fajta eredetileg Kelet-Ázsiából, Kína és Korea területéről származik, de világszerte elterjedt, különösen a mérsékelt éghajlatú zónákban. Kiváló várostűrő képessége, szennyezett levegőhöz való alkalmazkodása és szárazságtűrése miatt gyakori utcai vagy parkfa, ugyanakkor impozáns díszfa is, amely árnyékot ad, és virágzásával is gyönyörködtet.

Főbb jellemzők

• Növény neve: Japánakác

• Botanikai név: Styphnolobium japonicum

• Méret (jelenleg): kb. 250 cm

• Kifejlett magasság: 10–15 méter (esetenként akár 20 m)

• Korona szélessége: 8–12 méter

• Lomb: lombhullató

• Virágzás: július–augusztus, fehér virágfürtök

• Fényigény: napos helyet kedvel

• Talajigény: jó vízáteresztő, tápanyagdús talaj

• Télállóság: –20 °C-ig fagytűrő

Megjelenés és díszítőérték

A japánakác legfőbb díszítőeleme a finoman tagolt, összetett levelezete és a késő nyáron nyíló látványos fehér virágzata. Levelei páratlanul szárnyasan összetettek, hosszúkás, tojásdad levélkékkel, amelyek világoszöld színük miatt üde, friss hatást keltenek. A lomb a nyár folyamán tömör, kellemes árnyékot ad, ősszel viszont visszafogott, sárgászöld színre vált, mielőtt lehullana.

Virágzása különleges: a legtöbb fával ellentétben nem tavasszal, hanem nyár végén (július–augusztusban) bontja krémszínű, pillangós virágait, amelyek illatosak és nagyon vonzóak a méhek és beporzók számára. A virágokat később díszes, hüvelyes termések követik, melyek gyakran a lombhullás után is a fán maradnak, ezzel tovább növelve díszítőértékét.

Környezeti igények

Fény és hőmérséklet:

A japánakác napfénykedvelő, melegkedvelő fafajta. Félárnyékban is megél, de virágzása és lombsűrűsége gyengébb lehet. Kiválóan alkalmazkodik a városi mikroklímához is: jól tűri a meleget, a port, a légszennyezést és az aszályosabb időszakokat is.

Talaj:

• Jól érzi magát jó vízáteresztő, tápanyagdús talajokon

• Elviseli a vályogos, meszes vagy agyagos talajokat is

• A pangó vizet nem kedveli – kerülendő a túl kötött, levegőtlen közeg

• Talaj-pH tekintetében is igen toleráns: semleges vagy enyhén lúgos kémhatás ideális

Gondozás és karbantartás

A japánakác egy kevés gondozást igénylő, hosszú életű fa, amely a megfelelő helyre telepítve minimális beavatkozást igényel.

Öntözés:

• A telepítést követő 1–2 évben rendszeres öntözés szükséges

• Később kifejezetten szárazságtűrő, különösen ha már mély gyökérrendszert fejlesztett

• Aszályos időszakokban – különösen nyáron – érdemes alkalmanként öntözni a virágzás érdekében

Metszés:

• Természetes koronája szépen formálódik, metszést ritkán igényel

• Ha szükséges, tél végén vagy kora tavasszal végezhető ritkító vagy alakító metszés

• Törzstisztítás javasolt az első években, ha magas törzsű fát szeretnénk

Tápanyag:

• Tavasszal vagy ősszel adható komposzt vagy érett szerves trágya

• Túlműtrágyázás kerülendő – hosszú távon károsíthatja a növény szerkezetét

Felhasználás a kertépítésben

A japánakác egy látványos, közepes-nagy termetű díszfa, amely kiválóan alkalmazható:

• Utcafaként: kiválóan bírja a légszennyezést, port, szárazságot

• Parkokba, közterekre: impozáns megjelenés, árnyékot ad

• Nagyobb kertekbe, udvarokba: magányosan ültetve is hangsúlyos

• Sétányok mellé, utak szegélyezésére

• Mézelő növényként: vonzza a beporzókat, méhbarát választás

Ökológiai haszna

A japánakác nemcsak látványos, hanem ökológiai szempontból is értékes növény. Nyár végi virágzásával kitölti azt az időszakot, amikor kevés más fa virágzik, így fontos nektár- és pollenforrás a méhek, darazsak és más hasznos beporzók számára. Termései a madarakat is vonzhatják, és az avar alatt rovarok, kisebb állatok találhatnak menedéket.

Télállóság és ellenállóság

A japánakác teljesen télálló hazánkban, –20 °C-ig is bírja a hideget. Kártevőkkel és betegségekkel szemben is kifejezetten ellenálló, városi viszonyok közt is hosszú életű, egészséges fa marad.