Leírás
Japánakác – Styphnolobium japonicum – 250 cm
A japánakác, más néven kínai császárfa, botanikai nevén Styphnolobium japonicum (korábban Sophora japonica), egy különleges megjelenésű, dús lombú és hosszan élő díszfa, amely városi környezetben és nagyobb kertekben is nagyszerűen megállja a helyét. A 250 cm magas példány már jól fejlett, fiatal fa, amely néhány éven belül eléri díszítő csúcspontját: lenyűgöző széles, ernyős koronát, gazdag zöld lombot és nyár végén hozott illatos fehér virágokat.
Ez a fajta eredetileg Kelet-Ázsiából, Kína és Korea területéről származik, de világszerte elterjedt, különösen a mérsékelt éghajlatú zónákban. Kiváló várostűrő képessége, szennyezett levegőhöz való alkalmazkodása és szárazságtűrése miatt gyakori utcai vagy parkfa, ugyanakkor impozáns díszfa is, amely árnyékot ad, és virágzásával is gyönyörködtet.
Főbb jellemzők
Növény neve: Japánakác
Botanikai név: Styphnolobium japonicum
Méret (jelenleg): kb. 250 cm
Kifejlett magasság: 10–15 méter (esetenként akár 20 m)
Korona szélessége: 8–12 méter
Lomb: lombhullató
Virágzás: július–augusztus, fehér virágfürtök
Fényigény: napos helyet kedvel
Talajigény: jó vízáteresztő, tápanyagdús talaj
Télállóság: –20 °C-ig fagytűrő
Megjelenés és díszítőérték
A japánakác legfőbb díszítőeleme a finoman tagolt, összetett levelezete és a késő nyáron nyíló látványos fehér virágzata. Levelei páratlanul szárnyasan összetettek, hosszúkás, tojásdad levélkékkel, amelyek világoszöld színük miatt üde, friss hatást keltenek. A lomb a nyár folyamán tömör, kellemes árnyékot ad, ősszel viszont visszafogott, sárgászöld színre vált, mielőtt lehullana.
Virágzása különleges: a legtöbb fával ellentétben nem tavasszal, hanem nyár végén (július–augusztusban) bontja krémszínű, pillangós virágait, amelyek illatosak és nagyon vonzóak a méhek és beporzók számára. A virágokat később díszes, hüvelyes termések követik, melyek gyakran a lombhullás után is a fán maradnak, ezzel tovább növelve díszítőértékét.
Környezeti igények
Fény és hőmérséklet:
A japánakác napfénykedvelő, melegkedvelő fafajta. Félárnyékban is megél, de virágzása és lombsűrűsége gyengébb lehet. Kiválóan alkalmazkodik a városi mikroklímához is: jól tűri a meleget, a port, a légszennyezést és az aszályosabb időszakokat is.
Talaj:
Jól érzi magát jó vízáteresztő, tápanyagdús talajokon
Elviseli a vályogos, meszes vagy agyagos talajokat is
A pangó vizet nem kedveli – kerülendő a túl kötött, levegőtlen közeg
Talaj-pH tekintetében is igen toleráns: semleges vagy enyhén lúgos kémhatás ideális
Gondozás és karbantartás
A japánakác egy kevés gondozást igénylő, hosszú életű fa, amely a megfelelő helyre telepítve minimális beavatkozást igényel.
Öntözés:
A telepítést követő 1–2 évben rendszeres öntözés szükséges
Később kifejezetten szárazságtűrő, különösen ha már mély gyökérrendszert fejlesztett
Aszályos időszakokban – különösen nyáron – érdemes alkalmanként öntözni a virágzás érdekében
Metszés:
Természetes koronája szépen formálódik, metszést ritkán igényel
Ha szükséges, tél végén vagy kora tavasszal végezhető ritkító vagy alakító metszés
Törzstisztítás javasolt az első években, ha magas törzsű fát szeretnénk
Tápanyag:
Tavasszal vagy ősszel adható komposzt vagy érett szerves trágya
Túlműtrágyázás kerülendő – hosszú távon károsíthatja a növény szerkezetét
Felhasználás a kertépítésben
A japánakác egy látványos, közepes-nagy termetű díszfa, amely kiválóan alkalmazható:
Utcafaként: kiválóan bírja a légszennyezést, port, szárazságot
Parkokba, közterekre: impozáns megjelenés, árnyékot ad
Nagyobb kertekbe, udvarokba: magányosan ültetve is hangsúlyos
Sétányok mellé, utak szegélyezésére
Mézelő növényként: vonzza a beporzókat, méhbarát választás
Ökológiai haszna
A japánakác nemcsak látványos, hanem ökológiai szempontból is értékes növény. Nyár végi virágzásával kitölti azt az időszakot, amikor kevés más fa virágzik, így fontos nektár- és pollenforrás a méhek, darazsak és más hasznos beporzók számára. Termései a madarakat is vonzhatják, és az avar alatt rovarok, kisebb állatok találhatnak menedéket.
Télállóság és ellenállóság
A japánakác teljesen télálló hazánkban, –20 °C-ig is bírja a hideget. Kártevőkkel és betegségekkel szemben is kifejezetten ellenálló, városi viszonyok közt is hosszú életű, egészséges fa marad.
Értékelések
Még nincsenek értékelések.