Leírás
A mocsári ciprus (Taxodium distichum) egy lenyűgöző megjelenésű, lombhullató tűlevelű fa, amelyet különleges habitusa, rusztikus szépsége és egyedülálló víz- és talajtűrése miatt évtizedek óta előszeretettel ültetnek parkokba, vízpartokra és nagyobb kertekbe. A jelen termék egy 250 cm magas, konténeres példány, amely már jól fejlett törzzsel és koronával rendelkezik, így azonnal hangsúlyos díszítőeleme lehet kertednek vagy vízparti környezetednek.
A mocsári ciprus Észak-Amerika délkeleti részéről származik, főként mocsaras, vízjárta területeken él. Európában és hazánkban is jól érzi magát, különösen ott, ahol biztosított számára a jó vízellátás. Hosszú életű, impozáns díszfa, mely akár 20–30 méteres magasságot is elérhet idővel.
Általános jellemzők
Botanikai név: Taxodium distichum
Magyar elnevezés: Mocsári ciprus
Család: Cupressaceae – Ciprusfélék
Származási hely: Észak-Amerika (Louisiana, Florida, Mississippi-vidék)
Típus: Lombhullató tűlevelű fa
Kiszerelés: 250 cm magas, konténeres (cserépben nevelt)
Végleges magasság: 20–30 méter
Koronaforma: Fiatalon keskeny kúpos, idősebb korban kiszélesedő
Lombszín: Friss zöld tavasszal, ősszel narancsos-barna árnyalatú
Télállóság: Teljesen fagytűrő (–25 °C alatt is)
Vízigény: Magas – vízpartok közelébe vagy nedves talajba ideális
A mocsári ciprus különlegességei
1. Egyedülálló lombhullató tűlevelű
A Taxodium distichum az egyik kevés tűlevelű faj közé tartozik, amely lombhullató. Tavasszal puha, élénkzöld, lapos tűleveleket hoz, amelyek ősszel látványosan barnás-narancsos árnyalatúra színeződnek, majd lehullanak. Ez a szezonális változás különleges látványt nyújt, különösen nagyobb kertekben vagy parkokban, ahol érvényesülni tud a fa formája.
2. Kúp alakú, egyenes növekedésű díszfa
Fiatalon keskeny, szimmetrikus kúpos koronát nevel, amely az évek során terebélyesebb, szabályosabb alakúvá válik. Az egyenes, oszlopos törzs és a rendezett ágrendszer szoborszerű megjelenést kölcsönöz neki, különösen, ha szoliterként kerül elhelyezésre.
3. Légzőgyökerei – „térdlábak”
Ha a mocsári ciprust állandóan nedves vagy vízborította talajba ültetjük, különleges, úgynevezett légzőgyökereket (pneumatofórákat) fejleszt, amelyek a talaj felszínén „térdként” emelkednek ki. Ezek a gyökerek segítik a gyökérzet szellőzését oxigénszegény környezetben. Ez a látványos természetes jelenség különleges karaktert ad a fa környezetének.
4. Őszi színpompája kiemelkedő
Az őszi lombszíneződése talán a leglátványosabb része az évnek ennél a fajnál: a tűlevelek egészen élénk narancs, vörösesbarna vagy rozsdabarna színt öltenek, amely meseszerű hangulatot teremt, különösen vízfelületek tükrében.
Termőhelyi igényei
Fényigény:
Napos vagy félárnyékos helyre ültetve fejlődik legszebben.
Teljes árnyékot nem kedvel, ott nyurgulhat, ritkábban nevel lombot.
Talajigény:
A mocsári ciprus kimondottan nedves, vízállásos, mocsaras talajokon is megél.
Jól tolerálja az agyagos, nehéz szerkezetű, időnként vízborításos talajokat is.
Meglepő módon azonban mérsékelten szárazabb talajokon is megél, ha biztosított számára elegendő víz.
Vízigény:
A név nem véletlen: ez a faj rajong a nedves élőhelyekért.
Ideális vízpartok, tavak, csatornák, patakok mellé.
A pangó vizet jól tolerálja – ritka tulajdonság a fák világában.
Ültetési tanácsok
Hová ültessük?
Tágas, nagyobb kertekbe, parkokba, arborétumokba ajánlott.
Látványos szoliterként vagy fasorként is alkalmazható.
Vízközeli területekre, ahol más fák elpusztulnának, kiváló választás.
Városi környezetben is használható, ha biztosított a vízellátás.
Mikor ültessük?
Konténeres példányként az év bármely fagymentes időszakában ültethető.
Őszi vagy tavaszi kiültetés ajánlott a jobb begyökeresedés érdekében.
Hogyan ültessük?
Ássunk a konténernél legalább kétszer nagyobb ültetőgödröt.
Lazítsuk fel az altalajt, javítsuk komposzttal, ha szükséges.
A gyökérlabdát helyezzük a gödörbe, a gyökérnyak ne kerüljön mélyebbre.
Alaposan öntözzük be, és az első 1–2 évben rendszeresen locsoljuk.
Nedves, mocsaras területen nincs szükség külön öntözésre.
Karbantartás és gondozás
Ápolási igénye alacsony: nem érzékeny betegségekre, kártevőkre.
A fiatal fák esetében az első 2–3 évben érdemes karózni.
Metszeni csak akkor szükséges, ha alakítani akarjuk a koronát – természetes formája nagyon mutatós.
A lehullott tűlevelek komposztálhatók, lebomlásuk gyors.
Értékelések
Még nincsenek értékelések.